2009. január 21., szerda

Jeles napokhoz köthető


Karácsony közeledtével, készítünk csuhéból betlehemi figurákat, gyertyát mártunk, csavarunk, és mézeskalácsot is készítünk.



Húsvét közeledtével tojást berzselünk és írókával- gicával is díszíjtük.

ÜNNEPKÖRHÖZ KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁSOK: JELES NAPOK

A magyar nép életének jelentős ünnepei az egyházi ünnepekhez ( karácsony, húsvét, Pünkösd) vagy a mezőgazdasági munka egyes fázisaihoz fűződtek, de mindenképpen követték az évszázadokat, a naptári évet.

E jeles napok változatosságot, a hétköznapitól eltérő magatartást hoztak az emberek életébe.Ezeket a napokat templomba járás, eltérő ünnepi viselet és munkatilalom jellemezte. A vasárnap is ünnepnap volt, hiszen eltért a dolgos hétköznapoktól.

Az ünnepek be nem tartása súlyos következményekkel is járt. Úgy gondolták, hogy a szokásoknak mágikus erejük van. ezek betartásával biztosítani tudják az állatok fejlődését, a jó termést, védi egészségüket. számos hiedelem arra szolgált, hogy a gonosz, rossz szellemeket elűzzék.

A népszokások összetettek, szövegből, énekekből, mozgásból tevődtek össze.

Megkülönböztetünk:

Téli,Tavaszi, Nyári és Őszi ünnepkört.

Egy-egy ünnepnek külön szokás rendszere volt ezeknek a szokásoknak, nagy részét már nem nagyon ismerjük, és már nem követjük.

Különösen keveset tud erről a városlakó ember, ahol többnyire csak néhány állami és egyházi ünnepet tartanak meg.

Én szeretném a gyerekekkel ezeket megismeretni, feleleveníteni.

Január

JANUÁR 1.
Az évkezdet napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet.
Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg.

A keresztény egyház éppen ezért e napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. Hazánkban az egész középkoron át az év kezdetét karácsonytól, december 25-től számították. A január 1-jei évkezdet a Gergely-féle naptárreform (1582) óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. Az egyházi év advent első napjával kezdődik.

13. századi okleveleink utalnak arra, hogy itáliai eredetű szokásként meghonosodott e napon a királyi adományozás. Ki-ki a mestersége szerszámait mutatta be, s ezután megkapta járandóságát. Egyes kutatóink e hagyomány továbbélését látják néhány, a századfordulón, sőt e században keletkezett leírásban. Erdélyben például a Teleki grófok egyik uradalmában újév napján köszönteni mentek az uradalomcselédei szerszámaikkal, munkájukat mímelve. Hasonló leírásokat olvashatunk erdélyi falusi bérlők udvarában megjelent béresekről is, akik az ostorpattogtatást, kolompolást, zajcsapást addig folytatták, míg az ilyenkor szokásos pénzjárandóságukat meg nem kapták. Az ország más részeiről elszórt adatok vannak arról, hogy a pásztorok ezen a napon nagy zajjal keresték fel gazdáikat, hogy ételt, italt és pénzadományt kapjanak. Az újévi köszöntésnek, különösen a diákok adománygyűjtő rekordálásának hagyományáról és tiltásairól a 16. század óta vannak történeti adataink
JANUÁR 6. VÍZKERESZT

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven emlegetett napkeleti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok tavaszban reménykedtek.
Kelenyén a nyári csapadékmennyiségre jósoltak: „Ha a pintyőke ilyenkor itt (ivott) a kerékvágásból, akkor lett elig esső a nyáron.” A tápaiak szerint, ha ezen a napon süt a nap, hosszú lesz a tél.
Termékenységvarázsló eljárásokra már utaltunk a házszenteléssel kapcsolatosan.

JANUÁR 17. ANTAL NAPJA
A háziállatok védőszentjeként tisztelték Remete Szent Antalt. A hozzá kapcsolódó hiedelmek és szokások a hitújítás korában lehanyatlottak, és Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá (Bálint S. 1977: I. 145–155). Hagyományai inkább a hazai délszlávok között éltek tovább, de szórványos adatok vannak a magyarok köréből is. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot és az ehhez hasonló tünetű mérgezést. Gyógyítása olyan praktikákkal volt kapcsolatos, melyek Szent Antal napjához kötődtek

JANUÁR 18. PIROSKA NAPJA

Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik:
Ha Piroska napján fagy,
Negyven napig el nem hagy!
Így tartották a kabai juhászok, a Szeged környékiek és a jugoszláviai magyarok is a legutóbbi időkig.
Piroska napjához házasságjósló hiedelem is fűződik, például Kiszomborban (Torontál m.) azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

JANUÁR 21. ÁGNES NAPJA

Ágnes napjához időjárási regula fűződik: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a

JANUÁR 22. VINCE NAPJA

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:
Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince.
" Vince tele van a pince"

JANUÁR 26. PÁL NAPJA

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/07/83.html

Referenciák

Játszóházak vezetése, részvétel :

2005- Domonyvölgy-Lázár park- ( Agyagozás )

2006- Somogykertje üdülőfalu, Bonnya

( Szövés,fonás,nemezelés, népijátékok, rongybaba...)

2007- Somogykertje üdülőfalu, Bonnya

( korongoztatás, koszorú fonás, gyertyakészítés)

2008- Stefánia palota- Budapest ( Október-Agyagozás)

2008- Stefánia palota- Budapest-Mikulás nap- agyagozás

Kiállításaink


(Fonal képek-2008 Százhalombatta-Matrica múzeum
)

A " Mi a szösz?" alkotóműhely több kiállításon is részt vett,
és a gyerekek a munkáikkal szép sikereket értek el
.

2004 : XII.kerület Polgámesteri Hivatal-Folyosó Galéria
Különdíj: Németh Tamás, Kosik Gergely

2005 : Jókai Mór Általános és Német nemzetiségi iskola Budapest - Aula

2008 : Matrica Múzeum-Százhalombatta ( Dávid Művészeti Szabadiskolában készült munkák)

2008 : Karinthy Szalon-Budapest ( Dávid Művészeti Szabadiskolában készült munkák)

Létrejöttem

Hát mint újszülött megszülettem... kis türelmet míg feltöltödöm:)